A főváros tönkretétele az ország létét veszélyezteti – erre a következtetésre jutott az író, aki a Fogság megjelenésének 20. évfordulójára a könyvhéten a Táncsics Mihály családja és a XIX. századi Magyarország mindennapjait feltáró, újabb történelmi nagyregénnyel jelentkezik.
Ha nem volnánk a vakhitre genetikailag előkészítve, a diktatúrákat nem lehetne létrehozni. Miért ne alakulhatna át császársággá a királyságból lett köztársaság, mint Rómában? Spiró György író esszéjében történelmi analógiákkal fest sötét képet a jelenkorról.
Major Tamás halála után valóságos istenkísértésnek számított és számít ma is eljátszani a neki írt és róla is mintázott sikerdarab főszerepét.
„Boguslawski mindig így csinálja. Megjelenik valahol, csodát tesz, és eltűnik” – mondja a kellékes a nagy lengyel színész vendégjátéka után Spiró György Az imposztorában. A Pesti Színházban bemutatott komédia új árnyalatot kapott, miután az író a harmadik felvonást itt-ott megváltoztatta.
Nagyszerű besúgóink voltak 1848-ban is. Kossuth a sajtószabadság ellen. Petőfi még mindig kényes téma. A nép vergődni szokott, és most is vergődik. A HVG új beszélgetéssorozatának nyitányán Spiró György író és Dés László zenész osztotta meg gondolatait múltról és máról.
Lekapcsolt fűtéssel, utolsó reményeivel a fennmaradásért küzd Pécs nagy múltú színházi műhelye, a Pécsi Harmadik Színház, amelynek legutóbbi bemutatója, Spiró György Csirkefeje nemcsak azt mutatja meg, milyen reménytelen is általában az élet, de azt is, hogy ennek a színháznak nagyon is tovább kellene működnie. Kritika.
Történelmi, irodalomtörténelmi háttérből igyekezett Spiró György, Hetényi Zsuzsa és Sz. Bíró Zoltán levezetni Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Kulcsszavaik a messianizmus és a polgári társadalom hiánya.
Idén lett húszéves a díj, az ünnepélyes díjátadót viszont egyelőre keresztülhúzta a járvány.
Az író szerint Trianonról azért nincsenek minőségi viták, mert megszűntek azok a terek, ahol ezeket le lehetne folytatni.
