A főváros tönkretétele az ország létét veszélyezteti – erre a következtetésre jutott az író, aki a Fogság megjelenésének 20. évfordulójára a könyvhéten a Táncsics Mihály családja és a XIX. századi Magyarország mindennapjait feltáró, újabb történelmi nagyregénnyel jelentkezik.
Ha nem volnánk a vakhitre genetikailag előkészítve, a diktatúrákat nem lehetne létrehozni. Miért ne alakulhatna át császársággá a királyságból lett köztársaság, mint Rómában? Spiró György író esszéjében történelmi analógiákkal fest sötét képet a jelenkorról.
Major Tamás halála után valóságos istenkísértésnek számított és számít ma is eljátszani a neki írt és róla is mintázott sikerdarab főszerepét.
„Boguslawski mindig így csinálja. Megjelenik valahol, csodát tesz, és eltűnik” – mondja a kellékes a nagy lengyel színész vendégjátéka után Spiró György Az imposztorában. A Pesti Színházban bemutatott komédia új árnyalatot kapott, miután az író a harmadik felvonást itt-ott megváltoztatta.
A dolgok bizonyos szempontból nem igen változtak itthon a hetven évvel ezelőtti állapotokhoz képest - a többi között erről beszélt Spiró György Veiszer Alinda műsorában.
Lekapcsolt fűtéssel, utolsó reményeivel a fennmaradásért küzd Pécs nagy múltú színházi műhelye, a Pécsi Harmadik Színház, amelynek legutóbbi bemutatója, Spiró György Csirkefeje nemcsak azt mutatja meg, milyen reménytelen is általában az élet, de azt is, hogy ennek a színháznak nagyon is tovább kellene működnie. Kritika.
A hvg360 arra kérte fel Spiró György írót, hogy az ukrajnai háború első évfordulóján ossza meg velünk érzéseit, gondolatait. Íme, a végeredmény, benne a szerző mondatai mellett idézetek szakrális szövegekből és a huszadik század legnagyobb magyar íróinak, költőinek műveiből.
Történelmi, irodalomtörténelmi háttérből igyekezett Spiró György, Hetényi Zsuzsa és Sz. Bíró Zoltán levezetni Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Kulcsszavaik a messianizmus és a polgári társadalom hiánya.
Ha Putyin bukik, az még kiszámíthatatlanabb következményekkel járhat a világ számára – mondta a HVG-nek adott interjúban Spiró György író, az orosz történelem, kultúra és lélek alapos ismerője. Spiró szerint a háború eszkalálódása sem politikai, sem gazdasági okból nem jó a Nyugatnak, de az oroszok fizetik meg nagyhatalmi politikájuk legnagyobb árát, mint a történelemben mindig.
Magyaroroszágon minden és mindennek a fordítottja is megtörténhet. Az 1849 őszén játszódó Spiró-mű főhőse a történelem forgatagában tébláboló ikonikus iparalapító, Ganz Ábrahám.
Az író új esszékötetében reményként csupán azt villantja fel, hogy az emberi hülyeségnek talán evolúciós haszna is lehet.
Legutóbbi drámakötete nagyrészt Kádár Jánosról szól. Kiderült, egyszer találkozott is a pártfőtitkárral.
Miért drámába való Kádár János alakja, miért könnyebb a mai diktátoroknak, hogyan lehet egy szent cél érdekében gyilkolni, miért gyengék a mai „felvilágosulatlan monarchiák”? – erről beszél új drámakötete apropóján az író.
Idén lett húszéves a díj, az ünnepélyes díjátadót viszont egyelőre keresztülhúzta a járvány.
Egy élő hazai irodalmi nagyágyú és egy magyar filmes-filmkulturális ikon, aki már nincs köztünk. Spiró György új kötetet adott ki, Sára Sándorról könyv jelent meg.
Nagyszerű besúgóink voltak 1848-ban is. Kossuth a sajtószabadság ellen. Petőfi még mindig kényes téma. A nép vergődni szokott, és most is vergődik. A HVG új beszélgetéssorozatának nyitányán Spiró György író és Dés László zenész osztotta meg gondolatait múltról és máról.
Egy volt ÁVH-s hagyatékából került elő az az állambiztonsági tananyag, amely egy 1956 előtti, a Magyar Rádió elfoglalására készülő összeesküvés példáján keresztül taglalta, miként kell az ilyen ügyeket felgöngyölíteni. A HVG alábbi, 2010. október 6-án megjelent cikkét a 93 éves korában, Párizsban elhunyt ellenálló-forradalmár Sujánszky Jenőre emlékezve közöljük újra, változtatás nélkül.
Börcsök Enikő január 28-án hunyt el.
Miért drámába való Kádár János alakja, miért könnyebb a mai diktátoroknak, hogyan lehet egy szent cél érdekében gyilkolni, miért gyengék a mai „felvilágosulatlan monarchiák”? – erről beszél új drámakötete apropóján Spiró György a HVG legfrissebb számában.
Az író szerint Trianonról azért nincsenek minőségi viták, mert megszűntek azok a terek, ahol ezeket le lehetne folytatni.
